Oldal kiválasztása

Miért álmodunk?

álmodunk, miért álmodunk

Az álmok – legyenek kedvesek vagy rémisztőek – az estéink részei.  Még akkor is álmodunk, ha nem emlékszünk rá. Természetesen már jó ideje foglalkoztatja az emberiséget a kérdés, hogy miért álmodunk.

Már i.e. 3000-ben, a Mezopotámiaiak kőtáblákra jegyezték fel álmaikat. Majd ezer évvel később, az ősi egyiptomiak álmoskönyvet írtak 100 általános álommal, és annak jelentésével. Azóta is tart a kutatás, hogy megértsük, miért álmodunk. Az idők során rengeteg technológiával és tudománnyal fejlődtünk, megértettük tőlünk fényévekre levő galaxisok mozgását, és összetevőit, elektromos autókat fejlesztettünk, de mégsincs egy teljesen elfogadott tudományos válasz arra, hogy esténkén miért álmodunk. Egyszerre csodálatos és ijesztő, ugye?

Egyes kutatók szerint az álmok lényegtelen képernyővédője az agyunknak az este folyamán, mások szerinte a memóriánk rendszerezésére szolgál, és végül van, aki szerint ez egy túlélési tréning része. Korai lenne állást foglalni egy ilyen, nehezen kutatható témában, ezért mi sem tesszük. Ellenben elhoztuk neked a fő elméleteket arról, hogy miért álmodunk.

Álmaink pszichénk üzenete

AZ 1900-as évek elején Sigmund Freud, a méltán híres pszichoanalízis felfedezője azt feltételezte, hogy az álmaink, és a képek, amiket bennük látunk, a napi életünk egyvelege.  Freud szerint minden ilyen álomkép szimbolikus jelentést hordoz. A képek tudatalattink kivetülései. Elnyomott érzések, titkos kívánságok és vágyak, amiket talán be se vallunk önmagunknak éber állapotban. 

A teóriája szerint minden amire emlékszünk az álmainkból, az egy szimbolikus megjelenése egy tudatalatti, egyszerű gondolatnak, vágynak, vagy kényszernek. Az álmokat különféle pszichológiai betegségek gyökerének megtalálására használta. Páciensei mélyen megbúvó problémáit így pontosította és oldotta fel. Legyen az állandó aggódás, alacsony önbizalom, vagy titkolt szexuális vágy, szerinte az álmokban ott van a titok, és akár a megoldás is.

Azért álmodunk, hogy emlékezzük

Az álomkutatásban több irányzat megegyezik abban, hogy az alvás, és főleg az álmok, rettentően fontosak az emlékezésben. Úgy az elraktározásban, mint a sikeres és gyors előhívásban. A teória szerint bizonyos elraktározó memóriafolyamatok csak akkor történnek meg, amikor alszunk. Ráadásul ezek a folyamatok sokkal hatásosabbak, ha alvás közben álmodunk is. A kutatás, ami ezt igazolni látszik, nem is olyan régen 2010-ben történt. A kutatásban résztvevőknek egy labirintusból kellett kijutniuk. A résztvevők közül azok sokkal jobban teljesítettek, akik az első próbálkozás után aludtak egyet és álmukban elképzelték a labirintust, mint azok, akik csak gondolkodtak róla a két próbálkozás között. A különbség igen szignifikáns volt: az álmok közel tízszeresére növelték a sikert. Ebből arra következtettek, hogy bizonyos memória folyamatok akkor történnek, amikor alszunk, és az, hogy álmodunk, annak a jele, hogy ezek a folyamattok végbe mennek. Állatkísérletekben is felmerültek hasonló eredmények. A kísérleti állatoknak egy feladatot kellett megtanulniuk az adott nap. Miután sikerrel elvégezték az adott feladatot, a csoport egy részét hagyták aludni, egy másik részét hagyták aludni, de felébresztették a REM szakasz előtt (tehát az álmodás előtt), és végül volt egy csoport, amit egyáltalán nem hagytak aludni. Ezek után megismételték a feladatot. Azok az egyedek, akik aludtak és álmodtak is, messze felülmúlták a másik két csoportot.

Azért álmodunk, hogy felejtsünk

A nyolcvanas években született ez az elmélet arról, hogy miért álmodunk és teljesen észszerűnek és elfogadhatónak tűnik ez is. Úgynevezett fordított tanulás történik az álmok alatt.

Gondolj csak bele, nappali életed során ingerek milliói ér, és az agyad ezeknek a nagy részét fel is dolgozza, még olyanokat is, amikre tudatosan már nem emlékszünk. A feldolgozás alatt millió és millió új kapcsolat jön létre az agyban.  Agyunk, ugyan fantasztikus kapacitással bír, de ennyi információ hosszú távon túlterhelné azt, ezért az álmodás során a megszerzett emlékeket rendszerezzük. A lényegeseket, amik beleillenek világképünkbe vagy amelyek szerintünk előre visznek, azokat megtartjuk, míg azok a gondolatok, emlékek, amik nincsenek a hasznunkra, kitörlődnek. Mint egy nagytakarítás során, amikor megszabadulunk mindattól a kacattól, ami már nincs a hasznunkra.

Azért álmodunk, hogy az agyunk tovább működhessen

E teória szerint – mivel az agyunk folyton működik – azért álmodunk, hogy szórakoztassuk magunkat, hiszen az agynak ingerre van szüksége. Alvás közben csupán minimális inger ér, ezért agyunknak valamilyen „pótszerre” van szüksége. Amikor az ingerek kívülről teljesen megszűnnek, az agyunk aktiválódik és a memóriából élményeket, érzéseket, és álomképeket hoz elő. Más szavakkal, az álmaink olyanok, mint egy képernyőkímélő az agyunknak, hogy az ne álljon le teljesen, míg mi alszunk. 

Azért álmodunk, hogy kipróbáljunk dolgokat

Kellemetlen rémálom vagy esetlegesen egy túlfűtött vágyálom? Egy másik elmélet szerint, azért álmodunk, hogy alvás közben átéljünk, vagy kipróbáljunk dolgokat. Így, amikor éber állapotban találkozunk hasonló szituációval, rutinosabban tudunk viselkedni. Érdekes teória ez, ahol az álmainkra, mint egy virtuális gyakorló térre gondolunk. Ha álmunkban egy medve vagy egy rém elől menekülünk a sötét erdőben az az „üss vagy fuss” túlélési reakciónkat hivatott javítani. De nem kell feltétlenül ijesztő dologra gondolni, amikor egy szexuálisan túlfűtött álom jön elő, az a reprodukciós vágyunkat hivatott növelni. Ebben is van ráció!

Azért álmodunk, hogy gyógyuljunk

Álmodás és alvás alatt szervezetünk sokkal kevesebb negatív stresszhormont bocsájt ki, mint az ébrenlét alatt – érdekes, de még akkor is, ha rosszat álmodunk. Az elmélet szerint azért álmodunk, hogy a nappali rossz élményeink élét tompítsuk. Azok újraélése különféle helyzetekben, a tisztább megértést és elfogadást segíti elő. Kutatások szerint a poszttraumás stresszben szenvedők nagy részének gondja van az alvással, ezért nem tudják rendesen feldolgozni az átélt szituációkat, ami végül ráerősít az állapotukra.

Azért álmodunk, hogy problémákat oldjunk meg

Az álmok alatt végtelen lehetőségünk van, például megvizsgálhatunk múltbéli eseményeket, és azokra lehetséges válaszokat, megoldásokat találhatunk. Az már biztos, hogy álmaink alatt kreativitásunk szárnyal, legalábbis éber állapotunkhoz képest. Olyan dolgok is eszünkbe jutnak, melyek ébren talán sose. Képzőművészek, tudósok, és rengeteg értelmiségi használta fel az álmait egy áttöréshez, élete nagy művéhez, vagy annak tökéletesítéséhez. 

Biztos, Te is mondtad már egy-egy nagy döntés előtt: „aludjunk rá egyet”. Talán nem véletlen!

Hasonló bejegyzések

Idegrendszer egészsége

Idegrendszer egészsége

Az idegrendszer egy olyan sejthálózat, mely információkkal lát el mind a környezetedről, mind a saját testi működésedről. Szerepet játszik az izmok mozgatásában, az idegsejtek közötti kommunikációban, gyakorlatilag az emberi szervezet minden működési folyamatában,...

Túladagolhatóak a vitaminok?

Túladagolhatóak a vitaminok?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek testünk tökéletes működéséhez. Sokan azonban tévesen úgy gondolják, nem okozhat gondot, ha a kelleténél többet veszünk be, hisz a szervezetünk egyszerűen kiválasztja azt, amire nincs szüksége. A fejlett országok...

Alvási tippek a kánikula idejére!

Alvási tippek a kánikula idejére!

Már 10 óra is elmúlt, de mintha még mindig tűzne a nap, az éjszaka semmilyen enyhülést nem hoz. Bekapcsolnád a ventilátort, de akkor meg az állandó zaj mellett nem tudnál aludni. Érzed, hogy leragad a szemed az álmosságtól, de a tested nem engedelmeskedik, a meleg miatt szinte minden kényelmetlen. Letusolsz még egyszer, hátha abban az öt percben majd sikerül elaludnod, amíg a hideg víz hűsítő hatása tart… Ismerős? Összeszedtünk néhány hasznos tippek, hogy nyáron is könnyebben menjen az elalvás.

Stressz csökkentése vitaminokkal. Tényleg?

Stressz csökkentése vitaminokkal. Tényleg?

Stresszesnek érzed magad mostanában? Nem vagy egyedül. Életünk nem a legnyugodtabb a XXI. században. Folyton rohanunk, és nem, vagy nehezen érjük utol magunkat. Kinek a munka, kinek a család, vagy a párkapcsolat, kinek a pénz, kinek az egészsége okoz szorongást. Az...

Így legyen több energiád

Így legyen több energiád

Gyakran hallod ahogy az ismerősök panaszkodnak, hogy le vannak szívva, nincs elég energiájuk? Esetleg Te érzed magadat így időről-időre? Nem csoda. Világunk arra van berendezkedve, hogy csinálj többet, gyorsabban, és minél rövidebb idő alatt. Ez egy ideig működhet is,...

Ne félj a kékfénytől

Ne félj a kékfénytől

Manapság egyre nagyobb figyelem fordul a kékfény hatásaira, a monitorok, kijelzők és lámpák által kibocsájtott és károsnak titulált fényspektrum egy részére. Valóban igaz, egyre nagyobb mennyiségben vagyunk kitéve kijelzők és mesterséges fényforrások fényének,...

Mire jó a melatonin?

Mire jó a melatonin?

Azt már bizonyára tudod, hogy a jó alváshoz kiegyensúlyozottan működő cirkadián ritmusra és melatoninra van szükséged. Ez az a hormon, ami a fény hiányára kezd el termelődni a szervezetben és egészen addig bocsájt ki melatonin hormont a tobozmirigy, amíg a fény nem...

Mi mindenben segítenek az N2 vitaminok?

Mi mindenben segítenek az N2 vitaminok?

A vitaminok és ásványianyagok elsősorban a bevitt táplálékkal kellene, hogy bekerüljenek szervezetünkbe, de manapság ez egyre nehézkesebben valósul meg. Egyes kutatások szerint a zöldségek és gyümölcsök jelentősen veszítettek tápanyagtartalmukból az elmúlt 50 évben....