Egy felnőtt embernek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége naponta. Ha ettől alkalmanként eltérünk, csupán másnap kell a kevés alvás tüneteivel szembenéznünk, de ha huzamosan hat óránál kevesebbet alszunk, komoly betegség is kialakulhatnak az alvászavar mellett.
Mikor beszélünk alvászavarról?
Az alvászavar lehet önmagában álló betegség, de egy háttérben meghúzódó kór tünete is. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki annak ellenére sem tud aludni, hogy erre lehetősége lenne. Alvás közben nem csupán a test pihen és regenerálódik, de ilyenkor mennek végbe agyunk rendszerező, élettani szempontból rendkívül fontos tevékenységei. Ha az alvászavar hosszabb ideig fennáll, az ebben a regenerálódási, rendszerezési szakaszban okoz zavarokat.
Kevés alvás veszélyei
Élete során mindenki tapasztalta már az alváshiány tüneteit, hisz azok már egy álmatlanabb éjszaka után is jelentkeznek. Ilyen lehet a zavartság, levertség, koncentrációs képességek csökkenése, reakcióidő megnövekedése, de ha hosszútávon akadályozzuk a szervezet regenerálódását, akkor idővel magas vérnyomással, szív és érrendszeri betegségekkel, súlyosabb esetben cukorbetegséggel, infarktussal is számolnunk kell. Az alvászavar betegségek alapjaiban borítják fel szervezetünk természetes ritmusát, hisz ilyenkor nem szándékos alváshiányról, hanem elalvási nehézségről, vagy alvás közbeni jelenségekről van szó.
Alvászavar típusai
Az alvászavar oka legtöbbször a háttérben megbúvó pszichés feszültség, melynek jelei napközben nem feltétlenül mutatkoznak meg. Kutatások szerint az alvászavar mögött az esetek 50%-ban mentális problémák, 25%-ban belgyógyászati, esetleg neurológiai betegségek és 25%-ban életmódbeli problémák állnak.
Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alvaszavarok/374 nem hivatkozik kutatásra
A leggyakoribb alvási rendellenesség az inszomnia, mely sok esetben szorongással, esetenként depresszióval társul. Jellemző tünet, hogy a beteg képtelen elaludni, esetleg túl korán, fáradtan ébred. Habár a napközbeni stressz gyakori kiváltó ok, egyes gyógyszerek, pl. béta-blokkolók is állhatnak az alvászavar hátterében, de könnyen lehet, hogy a koffeinfogyasztás a ludas. Épp ezért, érdemes délután kettő után elhagyni az élénkítő italok fogyasztását.
Az alvászavar jellemzően négy nagy csoportra bontható:
- Inszomnia
- Hiperszomnia
- Paraszomnia
- Alvás-ébrenlét ciklus zavarai
Neked milyen típusú alvászavarod van?
Az inszomnia a leggyakoribb alvászavar, mely jelentkezhet hirtelen fellépő stressz hatására, és esetenként akár magától meg is oldódhat, ahogy a feszültség lekerül a vállunkról. Ha úgy érezzük, hogy valóban a mindennapi stressz a kiváltó ok, érdemes nyugtató hatású, pl. citromfű teát fogyasztani egy-két csészével a nap folyamán, mely kellemes, lazító hatással van idegeinkre.
A hiperszomnia ennek ellenkezője, nagyfokú alvással jár. Ilyenkor az alvászavar abban nyilvánul meg, hogy a beteg bármilyen körülmények között képes elaludni a nap folyamán, akár aktív tevékenység közben is. Leggyakoribb oka a cirkadián ritmus felborulása, melyet kiválthat többműszakos munka, vagy hosszabb ideig elnyúló éjszakázás is.
Paraszomniáról akkor beszélünk, ha alvás közben jelentkezik valamilyen rendellenesség. A beteg ilyenkor rendszerint nem az alvás hossza miatt szenved a kevés alvás tüneteitől, hanem az alvás minőségében bekövetkező változások miatt. Az alvási ciklust megzavaró alvászavar oka lehet alvajárás, alvási paralízis, vagy nyugtalan láb szindróma.
Utóbbi tünetei nappal is jelentkezhetnek, de elalváskor, alvás közben jóval gyakoribb: a beteg úgy érzi, hogy muszáj megmozdítania a lábát. Ez a késztetés jelentkezhet fájdalomként, de akár hangyamászásszerű vagy szurkáló érzés formájában is. A nyugtalan láb szindrómában szenvedők éjszakénként gyakran rúgkapálhatnak is, ami nem csupán az ő alvásukat befolyásolja, hanem hálótársukét is. Oka esetenként lehet vashiány, de öndiagnózis helyett érdemes orvoshoz fordulni, mert egyéb anyagcserezavarok is kiválthatják.
Disszomniás alvászavar jelentkezhet alvási apnoé szindróma miatt is. Leginkább horkolóknál fordul elő, hogy a beteg nem vesz levegőt, melyet egy nagyobb légzésvétellel kísért horkantás követ. Az alvásfüggő légzészavar rendkívül veszélyes, mert ilyen esetekben csökken a szervezet oxigénellátása, ami hosszútávon magában hordozza a szív és agyi infarktus kockázatát. Az alvási apnoé rövidtávú hatása, hogy a beteg az éjszaka során akár több száz alkalommal is felébred, mely jelentősen rontja az alvás minőségét. Ha valaki megfelelő ideig alszik, mégis fáradtan ébred, nagy valószínőséggel alvászavar is áll a háttérben.
Alvászavar előfordulhat az alvás-ébrenlét ciklus felborulása esetén. Rövidtávon jelentkezhet egy hosszabb repülőút után, de ha hosszútávon nem követjük a természet ritmusát (tehát a sötétben ébren vagyunk, nappal pedig alszunk) akkor tartóssá is válhat ez a típusú alvászavar.
Gyanúra adhat okot
Akik alvászavarban szenvednek nagy valószínűséggel tudnak róla, de olyan is előfordul, hogy nem. Ennek okai általában a paraszomniás alvászavarok között keresendő. A nyugtalan láb szindróma nappali tüneteket is produkálhat, bár kevésbé intenzíven. Tárgyaláson vagy egyéb hosszan tartó ülés során ugyanúgy előfordulhat, hogy a beteg kényszert érez arra, hogy megmozgassa lábait, akár tudattalanul. Ha az alvás mennyisége rendben van, mégis fáradtan ébred és az indokoltnál gyűröttebb a lepedő, vagy egyenesen összerugdosott, érdemes komolyabban gyanakodni.
Az alvási apnoé már nehezebben tetten érhető, de ebben az esetben is igaz, hogy ha annak ellenére, hogy rendszeresen napi 7 óránál többet alszik, fáradtnak, kimerültnek érzi magát, valószínűsíthető, hogy alvászavar áll a háttérben.
Ha a kevés alvás tüneteit veszed észre magadon, érdemes megvizsgálni a lehetőséget.
Hétköznapi okok
Az alvászavar leggyakoribb oka a stressz, túlhajtottság. Teljesítmény-centrikus világunkban a legegyszerűbb a pihenésből elvenni egy kis időt, pedig ezzel jóval többet ártunk általános hatékonyságunknak, mint hisszük. A mentális okokra visszavezethető alvászavar ugyanolyan könnyen orvosolható is, ha rendszert, rendszerességet iktatunk életünkbe és komolyan vesszük a szervezet pihenésre való igényét.
Testünk számára a kevés alvás önmagában is stresszt jelent, ami összeadódhat, később akár amiatt is szorongóvá válhatunk, mert nem tudunk időben elaludni. Ez tovább fokozódva komolyabb pszichiátriai betegséghez, akár depresszióhoz is vezethet. Innen már jóval nehezebb visszatalálni a megszokott, nyugodt alvásritmushoz, ne sajnáljuk tehát az időt a pihenésre.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha a házi praktikák nem segítenek, vagy hosszabb idő óta fennáll az alvászavar, érdemes szakembert, alvásspecialistát felkeresni. Szükség esetén akár három hónap után is, legfőképp, ha úgy érzed, hogy az alvás minőségével lehetnek problémák. Az alvászavar kezelése során először az okok felderítését végzik el, így biztos, hogy a megfelelő diagnózis mellett a legjobb megoldást találják majd meg az alvászavar elmulasztására.
