A fáradtságra szinte kizárólag csak negatívan tekintünk, pedig a jelenség csupán egy jelzés, teljesen egészséges élettani folyamat. Figyelmeztet, hogy a szervezetnek pihenésre van szüksége és ha vesszük a jeleket, sokáig hatékonyan tudunk védekezni a kimerültség és az állandó fáradtság ellen. Alvás közben a szervezet regenerálódik, az agy pihen és rendszerezi az emlékeket. Ehhez általában napi 7-9 óra alvásra van szükség. Előfordulhat azonban, hogy bár ezt megadod magadnak, mégis folyton fáradtnak, kimerültnek érzed magad. A krónikus fáradtság szindróma összetett betegség, melynek nem a kialvatlanság áll a hátterében.
A fáradtság lehetséges okai
A fáradtság mögött húzódó gyakori ok a kimerültség. A túl kevés alvás mellett azonban betegség is állhat a háttérben, de lehet az oka terhesség, szellemi vagy fizikai túlhajszoltság is. Amennyiben a fáradtság mellett egyéb tünetek nem állnak, valószínű, hogy egy kiadósabb pihenéssel helyrehozható ez az állapot.
Előfordulhat azonban, hogy krónikus fáradtság lép fel és bár a lehetőségünk meglenne a pihenésre, valahogy mégsem sikerül. A krónikus fáradtság lehetséges okairól rengeteg tanulmány olvasható, ide sorolható a nem megfelelő minőségű alvás (melynek hátterében akár alvási apnoé is állhat), az ellazulásra való képtelenség, de az alkohol fogyasztás is zavarhatja a nyugodt pihenést.
Ezekben az esetekben azonban még mindig egyszerű dolgunk van, hisz életmódváltással, relaxációs technikák gyakorlásával könnyen orvosolhatjuk a problémát.
A krónikus fáradtság szindróma – miben más?
A CFS (krónikus fáradtság szindróma) nem egyszerű tünet és figyelmeztető jel, hanem komoly betegség is. Míg az állandó fáradtság némi odafigyeléssel, pihenéssel orvosolható, a krónikus fáradtság szindrómáról ez nem mondható el. A leginkább szembetűnő különbség az állandó fáradtság és a krónikus fáradtság szindróma között, hogy utóbbi pihenéssel nem javul, hátterében valamilyen más ok áll. Azok az emberek, akik ebben a betegégben szenvednek rendszerint jóval több időt töltenek alvással, mint az átlagosan javasolt 7-9 óra, szervezetük mégsem regenerálódik, ugyanúgy a fáradtság tipikus tünetei jelennek meg nálunk, mint például koncentrációs zavarok, lassú sebgyógyulás, fejfájás, döntési nehézségek.
Alvási nehézségek háttere
Furcsán hangozhat, de a fáradtság oka lehet mozgáshiány is. Ebben az esetben a szervezet a nap során felhalmozódott energiáktól nem tud megfelelően megszabadulni és ettől nehezen vagy akár egyáltalán nem tudunk elaludni. Ha tehát a lehetőségünk meg is van a pihenésre, de mégis sokszor szenvedünk a kialvatlanságtól, elalvási nehézségekkel, érdemes első körben egyéb okok után kutatni, mielőtt a krónikus fáradtság szindrómára gondolunk.
A fáradtság természetes oka lehet nem megfelelő táplálkozás, zsíros ételek fogyasztása, túlsúly, folyadékhiány, vitaminhiány, mentális stressz de akár rossz levegő is.
Ugyanakkor átmenetileg vagy tartósan akár betegség is okozhat kimerültséget, a fáradtság mögött állhat fertőzés, betegség, alvási apnoé is.
Ha úgy érzed, hogy megfelelő táplálkozás és testmozgás mellett sem tudod kipihenni magad, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi állhat a háttérben.
Krónikus fáradtság szindróma gyakori tünetei
A cfs-ben szenvedő beteg fáradtságra jellemző tünetei pihenésre sem javulnak, és gyakran akadályozzák a betegek a napi teendők ellátásában is. Bár a leginkább meghatározó tünet a testi és szellemi kimerültség, ahhoz, hogy tudjuk, nem szimplán fáradtság áll a háttérben fontos megvizsgálni a krónikus fáradtság szindróma egyéb tüneteit is.
A legkiemelkedőbb tünet, maga a fáradtság, melyet a betegek „leküzdhetetlen fáradtságként” írnak le – ilyet valószínű Te is tapasztaltál már, amikor egy betegség ágyba döntött, a különbség, hogy itt nem egy látványos, szembetűnő betegségről van szó. Mivel a krónikus fáradtság szindróma orvosi oka még ma is kérdéses, sokáig lustaságnak jellemezték a betegséget és nem ismerték el, hogy nem jellemproblémák állnak a háttérben.
A krónikus fáradtság szindróma egyéb tüneteiként jelentkezhet izom-, vagy ízületi fájdalom, súlyos fejfájás, koncentrációs képesség, valamint a rövidtávú memória romlása – bár ezek egyébként is jellemző tünetei a fáradtságnak.
Előfordul, hogy a nyirokcsomók megduzzadnak, fájnak, jelentkezhet gyomorfájás, emésztőszervi problémák, hányinger és torokfájás is.
Mivel a pszichológiai tünetek, – mint például a szorongás, ingerlékenység, súlyosabb esetben depresszió – egyébként is jellemző tünetei a súlyos kialvatlanságnak, fontos megkülönböztetni, hogy betegségről vagy ideiglenes állapotról van szó. Ha az életmódunk rendben és napi 7-9 órát pihenéssel, alvással töltünk, mégsem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, akkor viszont érdemes valamilyen rendszertelenséget keresni a krónikus fáradtság mögött.
A krónikus fáradtság szindróma okai
Ahogy azt korábban írtuk, a krónikus fáradtság szindróma orvosi oka egyelőre nem felderített, épp ezért, volt idő, amikor egyszerűen lustának titulálták a tartós fáradtságtól szenvedő embert. Szerencsére manapság már elismert betegségként van elkönyvelve, ám okai még mindig tisztázatlanok. A hátterében meghúzódhat vírusfertőzés, immungyengeség, hormonális egyensúly problémák, de akár mentális okokra is visszavezethető, például egy trauma okozhat krónikus fáradtság szindrómát.
A Cornell Egyetemen végzett kutatások során felfedezték, hogy a CFS-es betegek szervezetében az IBS (irritábilis bél szindróma), vagy a Crohn-betegséghez hasonló gyulladások mutathatóak ki. Ezen felfedezés tehát arra enged következtetni, hogy a krónikus fáradtság szindróma oka a bélflórában keresendő.
Hogyan kezelhető?
Nem csupán a probléma lehetséges okairól tudnak keveset az orvosok, a diagnózis is nehézkesen állítható fel, hiszen a fáradtság, kialvatlanság mögött számtalan ok húzódhat. Még abban az esetben is, ha valaki rendszeresen napi 7-9 órát alszik és ennek ellenére mégsem piheni ki magát – tehát az állapot pihenésre sem javul, – előfordulhatnak teljesen más okok is. Például az alvási apnoé során a beteg akár több száz alkalommal is felébredhet az éjszaka folyamán anélkül, hogy erről tudomása lenne, de a nyugtalan láb szindróma és az állandó stressz is jelentősen rontják a minőségi alvás lehetőségét.
Habár a diagnózis még nem teljesen kiforrott, amerikai kutatóknak sikerült egy vértesztet kidolgozniuk, melynek segítségével egyszerűvé válhat a krónikus fáradtság szindróma megállapítása.
Mind a Cornell Egyetemen végzett kutatás, mint a diagnózist segítő vérteszt hozzájárul a pontosabb gyógyítási folyamatok feltárásához. Amennyiben valóban a szervezetben, pontosabban az emésztő szervekben megjelenő gyulladás a krónikus fáradtság okozója, annak kezelésére egy egyszerű diéta is megoldást jelenthet.
Tartós kialvatlanság esetén akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a súlyos kimerültség pihenés hatására sem javult, ha úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni az állandó fáradtság jelenlétével. Könnyen előfordulhat, hogy inkább pszichés problémák állnak a háttérben, de ha úgy érzed, hogy a kimerültség mellett a nyirokcsomók duzzanata is tapasztalható, ha folyamatosan fáradtan ébredsz és a mindennapi életet nehezíti meg a fáradtság, a CFS-t is számításba kell venni.
Habár a betegség életkortól és nemtől függetlenül jelentkezik (mely igazolhatja, hogy inkább valamilyen fertőzés áll a hátterében), mégis leginkább a 20-40 év közötti nők életében jelentkezik gyakrabban.
Fordulj orvoshoz!
Fáradtság, kimerültség miatt ritkán megyünk orvoshoz és valóban fontos is, hogy elsőként átgondoljuk, mit tehetünk mi magunk állapotunk javítása érdekében. Könnyen lehet, hogy a fáradtságnak például a stressz csökkentésével vagy bizonyos vitaminok pótlásával egycsapásra véget vethetünk. Előfordulhat, hogy csupán a délutáni kávézásról kell lemondani, vagy a lefekvés előtti nassolásról. Fontos azonban észben tartani, hogy a kimerültséget nem csupán az életmódunk, hanem a háttérben meglapuló betegségek is okozhatják. Éppen ezért, ha úgy érzed, hogy Te mindent jól csinálsz, mégis folyton fáradt vagy, mindenképp fordulj orvoshoz. Szerencsére az alvási nehézségeket ma már komolyan veszik és megbélyegzés helyett kivizsgálásra és megoldásra is számíthatunk.